KOMMUNIKÁCIÓ ÉS PÁRKAPCSOLAT

Updated: Nov 10, 2018

Szeretnék egy kis segítséget nyújtani azoknak, akiknél nem működik megfelelően a kommunikáció a párkapcsolaton belül. Mert ez a fajta „zavar” előbb vagy utóbb párkapcsolati zavart is eredményezhet, ezért mindenképp érdemes foglalkozni a témával.



Először is az a legfontosabb, hogy felismerjük: változtatni kell. Nem a másikon, hanem a saját kommunikációnkon. Figyeljünk, hogy ne benne legyünk a párkapcsolati konfliktusban, hanem kívülről szemlélve, megoldandó és megoldható konfliktusként kezeljük azt, és keressük is meg a felek számára elfogadható megoldást. A harmadik, hogy ha nekünk nem megy, akkor bátran kérjünk tanácsot – együtt - egy számunkra hiteles szakembertől, aki ezt tanulta, ezzel foglalkozik nap, mint nap, ezért van. A negyedik: ha úgy sem megy, és úgy érezzük, hogy már önmagunkat is feladtuk rég, mégsincs változás, akkor megengedett a továbblépés!

Hivatalos formában összefoglalnám az előző évi cikkeket, némi kiegészítéssel.

Minden párbeszéd kettő síkon zajlik: egy látható és hallható síkon (szavak, metakommunikáció), valamint egy érezhető (energetikai) síkon (mint pl a másikra való odafigyelés, a másik témája iránti meghallgatás, az érteni akarás, stb).

A kommunikáció néhány jellegzetessége:

1. Talán a legfontosabb: az empatikus meghallgatás, ami annyit tesz, hogy teljes személyiségünkkel jelen vagyunk a másik számára: nemcsak a szavakra, hanem a mögöttes tartalmakra, érzésekre is figyelünk. Feltétele a másik tisztelete, és a más-ság tisztelete.

2. A második: az egyértelműség, nyíltság, őszinteség. Ezzel kapcsolatban is jó tudni egy-két dolgot: például, ha a szavak és az arckifejezés között ellentmondás van, az feszültséget okoz. A másik, hogy ne vigyünk bele olyan aktuális negatív érzelmet, ami bántó, és ami a másik számára érzékenyen ható kritika.

3. Önkifejezés, önfeltárás, azaz vállaljuk magunkat, mondjuk el a véleményünket, osszuk meg az érzéseinket. Időnként kockázattal jár, és ha nem rendelkezünk elegendő énerővel és önbizalommal, akkor sebezhetővé tesz. Ha azonban a cél az összehangolódás, és az, hogy a másik megismerjen bennünket, akkor megéri. Ha ugyanis nem mondhatjuk el, ami bennünk van, akkor a fene megette az egészet. Ne legyenek tabu témák, szőnyeg alá seprések!

4. Minden kommunikáció addig tart, amíg érdeklődünk egymás témája iránt.

A kommunikációnak is van kultúrája, és érdemes időnként elgondolkodnunk azon, hogyan is állunk a Párunkkal a kommunikációs képességek terén. Egy beszélgetés akkor építő és eredményes, ha ezekre odafigyelünk. Egy párkapcsolat akkor ad otthont és biztonságot, ha ebből a szempontból (a szex mellett ez a másik legfontosabb ) is rendben van a kapcsolatunk.

Ebben a cikkben most arról beszélek, milyen is az a stílus, ami rombolja a kapcsolatot, és szép lassan megszüntetheti a felek közötti kommunikációt. Ezt destruktív kommunikációnak nevezzük. Mint írtam az elején, a nem megfelelő kommunikációs kultúra előbb vagy utóbb sajnos magát a kapcsolatot is tönkre teheti. Ha a továbbiakban felsoroltak közül több is jellemző, vagy rendszeresen fennáll, illetve nem változik pozitív irányba, akkor bizony egyre inkább a másiktól függ, hogy mindezt hogyan reagálja le, vagy meddig bírja mentálisan, mennyi énerővel bír. Sajnos sok párkapcsolat olyan alattomos módon megy át nárcisztikus abúzusba, hogy mire észrevesszük, már hatalmas kárt tett bennünk, kiszabadulni pedig belőle pedig sokszor nehezebb, mint benne lenni.

A destruktív kommunikáció ismérvei tehát (mindegyik ugyanolyan káros):

- Általánosítás (Te mindig…Te soha…).

- Gondolatolvasás (Biztos azért mondtad, tetted, mert…).

- Gondolatolvasás elvárása („Ha szeret, kitalálja”).

- A múlt felemlegetése.

- Önmegerősítést keresve félbeszakít és magáról beszél, példálózik.

- A kommunikáció folytonosságának megszakítása.

- Emelt hang, kiabálás.

- A kommunikáció megszüntetése, duzzogás, sértődés, kivonulás a helyzetből.

- Segítségnyújtás felajánlása önértékelést sértő módon, azaz a saját felsőbbrendűség éreztetése.

- Destruktív bírálat, ítélet („gonosz, aljas vagy”).

- Makacs védekezés a beismerés és a bocsánatkérés helyett (viszont jogunk van megvédeni magunkat).

- Hatalom éreztetése, fenyegetés, moralizálás. A másik bűntudatának kiváltása nem lehet a cél!

- Válással való fenyegetés, pláne valódi szándék nélkül.

- Vádaskodás.

- Megtámadni a másik családját, nevelését, életmódját, értékeit. (Részlet Horváth-Szabó Katalin: A házasság és a család belső világa c. tankönyvből)

Gondoljuk át és elemezzük magunkat, vajon mi használunk-e ezek közül valamilyen stílust. Kérdezzük a meg a Párunkat, ő hogyan érzi, hogyan látja a mi kommunikációnkat, és ha szeretjük, és mellette döntünk minden reggel, akkor tartsuk tiszteletben az ő érzéseit, próbáljunk meg változtatni rajta, esetleg kérjük is az ő segítségét ebben.

Ha pedig velünk beszélnek így, akkor azt szeretettel, a saját érzéseinket elmesélve, jelezzük vissza a másik felé. Ha megérti, és képes rajta változtatni, akkor az egy fejlődőképes kapcsolat. Ha hiába jelezzük vissza, mert nem, hogy változás nincs, de meg sem érti – hosszú távon sem, az a párkapcsolat nem nevezhető pár-kapcsolatnak.

A következő cikkben arról lesz szó, hogy mi a konstruktív, azaz építő jellegű beszélgetés.


STUMPF ZSUZSANNA

+36 70 321 8373

stumpfzsuzsanna@noiskola.com

1137 Budapest, Szent István park 2. 

Ha messze vagy, netán külföldön élsz, Skype-on is elérhető vagyok itt: biozsuzsi1

  • Grey Instagram Icon
  • Grey Facebook Icon
  • Grey YouTube Icon
  • Grey LinkedIn Icon
This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now